Megalomán mérnöki alkotások szelik át a világot: Kínában hatalmas vízvezetéket, aquaductot építenek, amely több tíz kilométeren keresztül viszi az éltető vizet észak felé, pusztán a gravitáció erejével. A tervezés pontossága, az elemek precíz elhelyezése, valamint az építkezés logisztikája is lenyűgöző kérdéseket vet fel a modern mérnöki tudásról.
Nyersanyagokra is egyre éhesebb lett az emberiség: a több mint egy évszázada üzemelő Bingham Canyon bánya Utah-ban hihetetlen méreteket öltött az idők során. Az érckitermelés folytatását gigantikus géppark, speciális robbantások és ipari méretű szállítási rendszerek biztosítják, amelyek hatalmas látványosságot, de ökológiai kihívásokat is felvetnek.
Az emberiség urbanizációja új problémákat szül: Mexikóváros szennyvízhálózata alig bírja a növekvő lakosság igényeit, a karbantartók pedig extrém körülmények között dolgoznak, hogy a csatornák folyamatosan működjenek. Felmerül a kérdés, hogyan lehet ilyen városi méretekben hatékonyan kezelni az alapvető infrastrukturális problémákat?
Világméretű fogyasztásunk hatalmas kereskedelmi hajókat és logisztikát eredményezett: a konténerszállító hajók, építésük gigantikus folyamata, több tízezer fős munkacsapatai, és az elképesztő ütemben növekvő kikötői forgalom mind azt mutatják, hogy miként változtattuk meg a világkereskedelmet. Hogyan lesz hatékonyabb a rakodás, hogyan válik lehetővé néhány nap alatt olyan áruk mozgatása, amely régen heteket vett igénybe?
Végül a városi közlekedés szervezése is új szinteket ért el. London földalattija, Tokió tömegközlekedési rendszere elképesztő számokat produkál, és az operatív irányítás mindennapos csodákra kényszeríti a helyi dolgozókat. Felmerül a kérdés: meddig terhelhető az infrastruktúránk, melyek a határok, és milyen kreatív megoldások születtek a városi tömegek mozgatására?
