Indonézia második legnagyobb városában egy látszólag ártalmatlan alapélelmiszer, a tofu mérgezővé vált. A hagyományos szójából készült ételt ma már műanyaggal fűtött kemencékben készítik el, miközben a szemetet főként az Egyesült Államokból, Európából és Ausztráliából szállítják az országba – gyakran illegálisan.
Mikroszkóp alatt megdöbbentő felfedezésre jutnak a kutatók: minden felületen, amivel a tofu érintkezik, mikroplasztikot találnak. A szója gyakran importból származik, Argentínából vagy az USA-ból, mivel ezek olcsóbbak és magasabb fehérjetartalmúak.
A munkások alacsony fizetésért, egészségkárosító körülmények között dolgoznak: a műanyagégetés miatt mérgező gázokat és gombákat lélegeznek be, amelyek súlyos megbetegedéseket okozhatnak. Az Ecoton nevű helyi környezetvédelmi szervezet mérései szerint a levegőben akár tízszeres a szennyező részecskék koncentrációja a megengedett határértékhez képest.
Eközben a teljes ellátási láncot átjárja a nemzetközi hulladékkereskedelem problémája, amely nemcsak a levegőt, de a talajt és az élelmiszert is szennyezi. Többek között dioxinok és más súlyosan mérgező anyagok is kimutathatók, amelyek akár a tojásokban is extrém mennyiségben jelenhetnek meg.
Felmerül a kérdés: miért vált Indonézia a világ hulladékkereskedelmének központjává, és milyen áron tartja fenn ezt a helyzetet? Vajon mit jelent ez a helyi lakosság számára, akik generációk óta fogyasztják a tofut, és mik lesznek a hosszú távú egészségügyi következmények?
