A történész, Heta House, a középkori irodalom szakértője, elemzi a 2017-es King Arthur: Legend of the Sword című filmet, és rámutat a film által bevezetett egyedi, illetve a legendától eltérő vonásokra. Már a kezdetektől kiemeli, hogy a film jelentős művészi szabadságot enged meg magának, például az elefántokkal vívott ütközetek vagy a három kígyós nőalak szerepeltetésével, amelyek nem jelennek meg az eredeti legendákban.
A film és a legendák közötti eltérések közül kiemeli, hogy Excalibur és a kőből kihúzott kard két külön fegyver a mítoszban; a film azonban összevonja őket. Ugyanígy, Camelot időbeli elhelyezése, Uther Pendragon szerepe és Arthur származását övező események sok ponton eltérnek a középkori krónikák beszámolóitól.
Feltárulnak a karakterek közötti különbségek is: például Arthur a filmmel ellentétben nem nőtt fel bordélyban, a legendák szerint inkább nevelőszülőknél, fegyverhordozóként élte gyerekkorát. A szakértő azt is vizsgálja, hogyan változott a hősiesség és a vezetői erények értelmezése a különböző korszakokban, és miként tükröződik ez a filmben a 21. század modern hősideálján keresztül.
Érdekes kérdésként merül fel, hogy vajon a három kígyós nőalak – akik szinte szirénszerűen jelennek meg –, vagy a monumentális mágikus jelenetek milyen új jelentésrétegeket adnak hozzá a jól ismert Arthur-mítoszokhoz. A filmben bemutatott érzelmi konfliktusok, például Arthur vívódása a sorsa elfogadása körül, valamint a női szereplők jelentősége újszerű irányokat jelölnek ki a feldolgozásban.
