Európa évente menekülők ezreinek célpontja, akik gyakran életveszélyes utat vállalnak a biztonság reményében. Az út során átélt trauma és erőszak a legtöbbjükben mély nyomokat hagy, amelyek az új élet kezdetén is kísértenek.
A menekültek gyakran hosszú időn keresztül küzdenek lelki sebekkel: rémálmok, depresszió, szélsőséges magány és beilleszkedési nehézségek nehezítik mindennapjaikat. A dokumentumfilm bemutatja például Muhammad, a szíriai apuka történetét, aki gyermekének egészségügyi ellátása érdekében indult útnak, és Arif, az afgán fiatalember tapasztalatait, akit gyerekkorában aknamező baleset ért.
A szakemberek, pszichológusok rámutatnak: a testi épség helyreállítása csak az első lépés, hiszen a mentális gyógyulás jóval lassabb folyamat. A közösséghez való tartozás érzése, a támogatói háló, a munka, és az identitás mind kulcsfontosságú szerepet játszanak a feldolgozásban.
Felmérések szerint a menekültek körében a poszttraumás stressz szindróma és a depresszió előfordulása tízszer gyakoribb, mint az átlag lakosságban. Az ellátórendszerek azonban sokszor túlterheltek, a várólisták hosszúak, a jogi és társadalmi bizonytalanság tovább nehezítheti a lelki felépülést.
Milyen tényezők segíthetnek a beilleszkedésben és a trauma feldolgozásában? Hogyan élhetnek teljesebb életet azok, akik mindennapjaikat a múlt borzalmai árnyékolják be? Ezek a kérdések állnak a dokumentumfilm középpontjában.
