Az elmúlt évek súlyos szárazságai világszerte rámutattak arra, hogy a tengervíz sómentesítése kulcsszerepet játszhat a városi vízellátásban. Egyre több cég keresi annak módját, hogy a hagyományos, energiaigényes sótalanító rendszerek helyett a tenger mélyének természetes nyomását használja a vízkinyeréshez.
A bemutatott technológia lényege, hogy nagyméretű RO (fordított ozmózis) kapszulákat süllyesztenek akár 400 méter mélyre, ahol a természetes hidrosztatikus nyomás helyettesítheti a földfelszínen szükséges hatalmas szivattyúkat. Ezzel csökkenthetők a működési költségek és az áramszükséglet, ráadásul kevesebb környezeti szennyezőanyag szabadul fel.
A videó külön kitér arra, milyen súlyos következményei voltak a múltban a hosszú aszályoknak a civilizációk fennmaradására. Manapság pedig a klímaváltozás miatt drámaian nő a vízhiánnyal küzdő területek mérete, miközben a népesség egyre inkább a tengerpartokra koncentrálódik.
A tengervíz sótalanítás jelenlegi fő akadályai közé tartozik a magas energiaigény, a fosszilis energiahordozók használata, valamint a keletkező vegyszerek és sótalanítási melléktermékek okozta környezeti terhelés. Az új, mélytengeri RO megközelítés e kihívások áthidalására törekszik.
A videóban bemutatásra kerülnek az iparág úttörői, mint az OceanWell, Flocean, Waterise, és a norvég FSubsea, valamint az első kísérleti és kereskedelmi telepítések helyszínei. Szó esik a fenntarthatóság további kérdéseiről is, például a szűrőmembránok hulladékkezeléséről, valamint az ökológiai lábnyom minimalizálására tett lépésekről.
Felmerül a kérdés: vajon valóban megoldhatja-e ez a technológia a globális vízellátás problémáit, különösen a part menti városokban? Hogyan illeszthető be a már meglévő energiahálózatokba és környezetvédelmi stratégiákba, és milyen további kihívásokkal kell még szembenéznie?