Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke, politikai pályafutása során gyakran kritizálta az Európai Unió működését, sőt pártja korábban az eurózónából való kilépést is szorgalmazta. Választási győzelme aggodalmat váltott ki Brüsszelben, hiszen sokan attól tartottak, hogy egy nyíltan euroszkeptikus vezető politikai feszültséget szíthat az EU harmadik legnagyobb gazdaságának élén.
Meglepő módon, Meloni hivatalba lépése óta pragmatikusabban viszonyul az unióhoz, és egyfajta „geopolitikai” EU-t szorgalmaz. Szerinte az uniónak kevés feladatra kellene koncentrálnia, de azokat hatékonyabban kellene ellátnia – például közös európai hadsereg létrehozásával, illetve a migráció uniós szintű kezelésével. Úgy véli, hogy ezzel az EU jobban alkalmazkodhatna a világpolitika kihívásaihoz, különösen Kína és az Egyesült Államok felől érkező nyomás esetén.
A beszédben felvetett közös haderő és a bevándorlás központi szabályozása kapcsán Meloni elutasítja a teljes föderalizációt, viszont egy újfajta munkamegosztást szorgalmaz, ahol bizonyos területeken – például kultúra vagy oktatás – visszaadná a döntéshozatalt a tagállamoknak, míg más ügyekben, főként biztonságpolitikai kérdésekben mélyebb uniós együttműködést sürget.
Kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy vajon az unió képes lesz-e átformálni működését ebbe az irányba, és hogy ez a „kevesebbet, de jobban” elv miként nyerhet szélesebb politikai támogatottságot, összehasonlítva más vezetők – például Macron – integrációs elképzeléseivel.
