Olaszország egy kritikus alkotmányos népszavazás előtt áll, amely nemcsak az ország igazságszolgáltatási rendszerének radikális átalakítását célozza, hanem Giorgia Meloni miniszterelnök politikai jövőjére is hatással lehet. A tét hatalmas: a javasolt reform a bírósági pályák szétválasztásával és a felügyeleti szervek összetételének átalakításával kívánja megreformálni a bírói függetlenséget és a politikai befolyás kérdéseit.
Az igazságszolgáltatás és a jobboldali politika közötti évtizedes konfliktus új fejezethez érkezett. Meloni elődeihez hasonlóan – például Silvio Berlusconihoz – szintén többször ütközött a bíróságokkal, azonban mostani kezdeményezése mindeddig a legátfogóbb. A reformtervezet kulcsfontosságú elemei között szerepel a bírák és ügyészek karrierútjainak elválasztása, valamint a magas szintű igazságügyi tanács átalakítása két, önálló felügyeleti testületre.
Különösen vitatott az a rész, amely a testületek tagjainak kiválasztását sorsolással, illetve parlament által kijelölt civilekkel egészítené ki. Egyesek szerint ez csökkentheti a belső frakciók befolyását, mások viszont úgy vélik, ez éppen alááshatja a szakmai legitimitást és a bírói függetlenséget.
A közvélemény-kutatások szoros versenyt mutatnak, és sok múlhat a részvételi arányon. Felmerül a kérdés: vajon a technikai jellegű igazságügyi reform elég vonzó-e a szavazók mozgósításához, illetve hogy a referendum eredménye milyen hatással lehet a kormánypárt és az ellenzék politikai stratégiáira a 2027-es választásokig.
