A blokkláncokon futó tranzakciók láthatatlan játékot alkotnak, ahol kereskedők, botok és validátorok igyekeznek átrendezni a tranzakciók sorrendjét, hogy minél több hasznot húzzanak mások kárára. Ezt a jelenséget maximalizálható kinyerhető értéknek (MEV) nevezzük, és jelentős hatással lehet a felhasználókra – például megmagyarázhatatlan gázdíj-növekedések vagy sikertelen tranzakciók formájában.
Az MEV fogalmának megértéséhez fontos tudni, hogyan dolgozódnak fel a blokklánc tranzakciók. A videó betekintést nyújt abba, hogyan működik a mempool, miért számít a tranzakciók sorrendje, és milyen szerepet játszanak ebben a validátorok, botok vagy akár a felhasználók is. Eredetileg a bányászok privilégiuma volt ez a lehetőség, de az Ethereum áttérése óta a proof-of-stake rendszerekben már validátorok és algoritmusok is alakítják az eseményeket.
Sokféle MEV-stratégiát ismertetnek, például a frontrunningot, backrunningot és sandwich támadásokat. Ezekkel a taktikákkal a támadók megelőzik vagy követik a nagyobb tranzakciókat, hogy hasznot húzzanak belőlük, gyakran a hétköznapi felhasználó kárára. Bemutatnak néhány védelmi mechanizmust: ilyen például a slippage limit, ami a kereskedések árváltozásának hatását tompítja, és a time-weighted average price (TWAP), amely az árfolyam-manipulációkat igyekszik korlátozni.
További kérdéseket vet fel, hogy az MEV-hez kapcsolódóan vannak hasznos és káros stratégiák is – például az arbitrázs, amely támogatja a piac kiegyensúlyozottságát, szemben azokkal a módszerekkel, amelyek kifejezetten a többi felhasználó kárára működnek. Bemutatnak innovatív megoldásokat, például private mempoolt, fair sequencinget vagy block space auction rendszereket, amelyek különféle módokon próbálnak igazságosabb tranzakciós sorrendet kialakítani.
Az MEV a blokklánc működésének szerves része marad, amely folyamatos megoldások keresésére sarkallja a fejlesztőket és felhasználókat.
