Az energiaátmenet és a megújuló energiaforrások kérdése évről évre egyre élesebben jelenik meg a közbeszédben. A technológiai innovációknak – mint a nap- és szélenergia, illetve az akkumulátoros energiatárolás – köszönhetően ezek az alternatívák egyre nagyobb szerephez jutnak világszerte, mégis sokan vitatják, hogy valójában mennyire megfizethetőek a szokásos energiaforrásokhoz képest.
Az ellenzők rendre azt hozzák fel érvként, hogy a megújuló energia terjedése drágítja az infrastruktúrát és a lakossági energiaárakat, miközben a döntéshozók és vállalatok kiváltságai, gazdasági előnyei, valamint a fosszilis támogatások torzítják a piacot. Felvetődik a kérdés, vajon valóban a zöld energia felé tett lépések okozzák a fogyasztói árak emelkedését, vagy más tényezők állnak a háttérben?
Az USA példáján keresztül a friss törvényhozási döntések, valamint a palagáz és az LNG exportok hatása is szóba kerül, illetve az is, hogyan változnak a megújulók és a hagyományos energiahordozók költségei a következő években. Érdekes kontrasztként Kína elképesztő tempójú napenergia-fejlesztései kerülnek terítékre, míg Nagy-Britanniában a lakossági energiaárak és azok összetevői, az árképzés sajátosságai, valamint az utóbbi évek gázárrobbanásainak társadalmi hatásai állnak a fókuszban.
Elemzők és szakértők alternatív megoldásokat javasolnak az energetikai piac átalakítására, többek között a hálózati díjak és támogatási rendszerek újragondolását, valamint az átláthatóbb árképzést. Több kérdés és javaslat is felmerül: hogyan lehet igazságosabban elosztani a költségeket, milyen lenne egy hatékonyabb árazás, vagy akár zónális energiaárak alkalmazása egy országon belül?
