Ez az előadás nosztalgikus utazásra invitál a korai számítógépek világába, különösen a Commodore 64 és a legendássá vált, de soha piaci forgalomba nem került Commodore 65 történetébe.
Felvetődik a kérdés, hogyan őrizzük meg számítógépes múltunk emlékeit: elegendő-e magát a tárgyat elzárni, vagy az élmények, használat, közösségi tudás is nélkülözhetetlen részei a múlt megőrzésének? A beszélgetés során szó esik arról, hogy a személyes tapasztalatok, mint például a szoftverek használata, programozás vagy gyermekkori élmények, ugyanannyira meghatározhatják a történelmet, mint a megőrzött hardverek.
Részletes betekintést kapunk a Commodore 65 fejlesztésének rövid, ám bonyolult történetébe, valamint az ehhez kapcsolódó prototípusok ritkaságába és a körülöttük kialakult kultuszba. Kitér a Mega65 projektre is, amely a C65 modern újraalkotásaként nemcsak hardveresen, hanem szemléletében is a múlt és jelen határán egyensúlyoz, hiszen célja a platform történelmi hitelességének és a modern felhasználói igényeknek az összeegyeztetése.
A prezentáció felveti, miként válhat a Mega65 egyfajta „élő múzeummá” – egyszerre lehetőséget adva a régi élmények újraélésére és a technikai fejlődésre. Izgalmas kérdések merülnek fel a hiteles újraalkotás, a közösségi tudás megőrzése, valamint a modern fejlesztések és a nosztalgia közti egyensúly megtalálásáról.
