Az állatvilágban a nevelési szokások időnként egészen meghökkentő formát öltenek. Nem ritka, hogy különböző fajok egyedei „örökbe fogadják” egymást: előfordul, hogy egy ragadozómadár egy másik madár fiókáját neveli fel, vagy hogy baglyok gyíkokat telepítenek saját fészkükbe a fiókák védelmére és a környezet tisztántartására.
Egyes esetekben a szokatlan örökbefogadások hasznos együttéléshez vezetnek, például amikor a baglyok és vak kígyók közösen védekeznek a kártevők ellen. Máskor viszont rejtélyes motivációk húzódnak a háttérben: delfinek örökbe fogadnak egy más fajhoz tartozó borjút, vagy akár oroszlánok gondoznak leopárdkölyköt.
Az örökbefogadás olykor egészen más formát ölt: vannak olyan főemlősök, amelyek unalomból „rabolják el” más fajok fiataljait, míg mások, például az emberek, tudatosan domesztikálnak más fajokat, mint például a farkasokat, későbbiekben kutyákat.
Mindezeken túl, egyes madárfajok megdöbbentő taktikákat alkalmaznak: a kakukk például zsarolással készteti a szajkókat, hogy saját fiókáikat felneveljék. Az ilyen, szinte már „maffiaszerű” viselkedés új kérdéseket vet fel a madárvilág különös kapcsolatrendszereiről.
