New York egyik ikonikus felhőkarcolója, a Citicorp Center, alig egy éve állt, amikor tervező mérnöke, Bill LeMessurier, egy végzetes szerkezeti hibára bukkant. A modern mérnöki csúcsteljesítményként ünnepelt épület konstrukciójában olyan hiba rejtőzött, amely pusztító következményekkel járhatott volna, ha egy erősebb vihar éri el Manhattant. A torony egyedi, cölöpszerű oszlopszerkezete és innovatív chevron merevítései különleges mérnöki kihívásokat jelentettek, ráadásul az épület tetején alkalmazott hangolt tömegd csillapító (TMD) is úttörő megoldásnak számított akkoriban.
Az építkezés körülményeit tovább bonyolították az egyházi igények is: a telken egy templom maradéktalanul megőrizte függetlenségét, a felhőkarcoló sarkainak elhagyását tette szükségessé. Ez radikális tervezést vont maga után, ami a szerkezeti elemek példátlan elhelyezéséhez vezetett. A mérnökök által először biztonságosnak gondolt rendszer azonban egy véletlennek köszönhetően újravizsgálatra került, miután felmerült, hogy a merevítő elemeket hegesztés helyett csavarokkal rögzítették.
Különös fordulatot adott a történetnek, hogy a problémák feltárása voltaképpen egy kitartó hallgató és egy kíváncsi kérdés nyomán indult el, ami végül globális jelentőségű mérnöki és etikai tanulságokat eredményezett. A történet során felvetődik, hogyan maradhatott észrevétlen egy ekkora léptékű hiba a tervezési és kivitelezési folyamatok során, illetve milyen felelősséggel tartoznak a mérnökök a társadalom felé a saját munkájukban rejlő kockázatok miatt.
