Medusa története az ókori görög mitológia egyik legismertebb és legtöbbet értelmezett legendája. A részletesen bemutatott mítosz szerint Medusa eredetileg egy fiatal nő volt, aki hűségesen szolgált Athéné templomában, amíg Poszeidón, a tengerek istene, szemet nem vetett rá.
A történet nagy hangsúlyt fektet arra, hogyan változik meg Medusa sorsa Athéné bosszúja nyomán, amikor ahelyett, hogy Poszeidónt büntetné meg, saját szolgálóját sújtja elátkozott külsővel és halálos tekintettel. Ezek után Medusa két másik Gorgó, Stheno és Euryale társaságában talál menedéket, de míg ők halhatatlanok, ő sebezhető marad.
A mítosz újabb fordulatot vesz, mikor Perszeusz, Danaé fia, Polüdektész király machinációinak köszönhetően útnak indul, hogy Medusa fejét megszerezze. Az útja során isteni segítséget kap: Hermésztől repülő sarukat, Hádésztól láthatatlanságot adó sisakot, Athénétól tükröződő pajzsot, és egy speciális szatyor is a szolgálatába áll.
Perszeusz végül egy álma során lepi meg Medusát, és az isteni eszközök segítségével lefejezi. A levágott fejből Pegasus és Khrüsaór, Poszeidón gyermekeiként születnek, míg Perszeusz sikeresen elmenekül. A történet emellett kitér arra is, hogy Medusa arcképe hogyan vált apotropaikus szimbólummá az ókori művészetben, egyszerre idézve meg a félelmet és a védelmet, és hogy a későbbi kultúrák hogyan formálták át a karakterét – egyszerű szörnyből áldozattá.
