Milyen tényezők befolyásolják az emberi élettartamot, és hol húzódnak a biológiai határok? A kutatók az utóbbi évtizedben számos új eredményt értek el az öregedés és a hosszú élet kutatásában; szóba kerültek önkísérletező tudósok, világhírű vállalkozók, valamint makacs, rendkívül idős emberek is.
Feltárulnak a sokat vitatott extrém hosszú életkorokat övező csalások és a valós, dokumentált szupercentenáriusok történetei: mi határozza meg, ki élhet akár 110-120 évig? Vizsgálatok mutatják, hogy a halandósági görbe különlegességei és a genetikai tényezők milyen váratlan módon formálják sorsunkat, miközben számítógépes modellek segítségével keresik az emberi élet felső határait.
Állatkísérletek során különös génvariánsok feltérképezése történt – néhány gén beültetése vagy kiiktatása meglepő eredményeket okozhat mind egerekben, mind fonálférgekben. Egyes állatfajok, például a meztelen földikutya vagy akár a grönlandi cápa, rendkívüli ideig élnek, míg néhányan a biológiai halhatatlanság határát súrolják. Az is szóba kerül, hogy ezekből mit lehet a humán élettartam megértésére hasznosítani.
Végül felmerül a kérdés: vajon a diéta, a mozgás, a társas kapcsolatok és az életcél tényleg meghosszabbíthatják az életünket? Vajon hol húzódik a megváltoztathatatlan biológiai határvonal, és mikor válhat mindez gyakorlatban is elérhetővé az emberek számára?
