Egy amerikai szövetségi bíró elutasította az Igazságügyi Minisztérium kérését, hogy nyilvánosságra hozzák a nagyesküdtszék anyagait a Ghislaine Maxwell-ügyben. A bíróság szerint ezek a zárt anyagok nem tartalmaznak olyan új információkat, amelyek érdemben befolyásolnák a közvéleményt vagy elősegítenék a transzparenciát.
A híranyag körbejárja, hogy a nyilvánosságra hozatal iránti igény miért jelent meg, milyen érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak ezen a téren. A bíróság álláspontja szerint a jogi keretek nem teszik lehetővé a zárt anyagok megnyitását pusztán a közérdeklődésre hivatkozva, mert a titkosság védelme itt kiemelten fontos.
Az ügy kapcsán a politikai színtéren is vita bontakozott ki: a Trump-adminisztrációt és a Demokrata Pártot egyaránt bírálják a Jeffrey Epstein-botrány és annak utóhatásai miatt. A riport kitér arra is, miként csökkent az amerikai közvélemény érdeklődése az Epstein-ügy iránt, és hogyan próbálják egyes szereplők saját politikai hasznukra fordítani a témát.
Felmerül a kérdés, valóban hozzá lehet-e férni a Maxwell-ügy teljes dokumentációjához, illetve mekkora a politikai szándék a teljes átláthatóság iránt. Érdekes vita bontakozik ki arról is, hogy az igazságszolgáltatás vagy a politikai akarat formálja inkább az ilyen ügyek kimenetelét.
