Az előadás egy több ezer éves agyagtáblától indul, bemutatva, hogyan alakult ki a matematika írott formája, és miként vált a kreativitásra, kommunikációra és emberi bizalomra épülő folyamattá. Felkutatja azt a rejtélyes összefüggést, amely a tisztán absztrakt matematikai gondolatok és a valóság működésének megértése között fennáll – miért bizonyulnak az elvont ötletek annyira sikeresnek a világ leírásában?
Feltárásra kerül, hogy az olyan matematikai felfedezések, mint az általános relativitáselmélet és a csoportelmélet, hogyan befolyásolják a modern technológiát, az informatika alapjaitól kezdve egészen az online biztonságig. Felmerül a kérdés: milyen következményekkel jár, hogy az emberi tudás ellenőrzése és befogadása egyre nehezebbé válik, ahogy gyarapodnak az új eredmények?
Az előadó példaként említi a Poincaré-sejtést és Fermat-sejtését, melyek bizonyítása évtizedeket vett igénybe és nemzetközi együttműködést kívánt meg. Ami igazán izgalmas, hogy az AI szédületes tempóban fejlődik: néhány évvel ezelőtt még egyszerűbb feladatok is gondot okoztak neki, mostanra azonban már az International Mathematical Olympiad szintjével vetekszik.
Az egyre több és bonyolultabb matematikai bizonyítás azonban komoly kihívást jelent: egyre kevesebb ember képes hitelesen ellenőrizni a gépi eredményeket, miközben maga az ember válik a folyamat szűk keresztmetszetévé. Felmerül: képesek leszünk-e továbbra is megbízható módon haladni a matematikai tudásban?
A történet visszakanyarodik Leibniz univerzális logikai nyelvének álmához és ahhoz a gondolathoz, hogy a jövőben a formális matematika és a mesterséges intelligencia együttműködése vezethet el a megbízható, automatikusan igazolt felfedezések korszakához.
