Az emberiség évezredek óta élénken érdeklődik a Mars iránt; a háború istenének bolygója mindig is csendes kihívást jelentett a felfedezők számára. Réges-régen a Mars felszínét óceánok, tavak és folyók boríthatták, és vastag légköre volt, így az élet lehetősége is felmerült. Vajon valaha létezett-e élet a bolygón, és ha igen, milyen formában?
Számos űrszonda és leszállóegység vizsgálta már a Marsot, de a sikeres landolások száma jóval kevesebb, mint a sikertelen próbálkozásoké. A kutatás egyik fő célja a víz és annak nyomainak feltárása volt – fagyott és folyékony állapotban egyaránt. Sikerült meghatározni a marsi jég összetételét, ami kritikus jelentőségű a múltbéli éghajlat és vízciklus megértésében.
Az elmúlt évek újabb felfedezései közé tartozik a metán jelenléte a marsi légkörben, amely évszakonként és helyszínenként is változik. Kutatók vitatják, vajon biológiai vagy geokémiai folyamatok okozzák-e ezt a metántermelést, hiszen a metán gyorsan lebomlik a Mars légkörében. Emellett nagy teljesítményű robotok, mint például a Curiosity rover, geológiai, légköri és szerves vegyületekre vonatkozó vizsgálatokat is végeznek a felszínen.
Az új generációs űreszközök és missziók – például a Maven, az Insight vagy az európai ExoMars – már a bolygó felszín alatti rétegeit, sőt a belső szerkezetét is tanulmányozzák. Az adatok alapján sikerült megállapítani: a Mars egykor meleg és nedves világ volt, jelentős mennyiségű vízzel, ám légkörének elvékonyodása és a naptevékenység hatására vízkészletének nagy részét az űrbe veszítette.
Folyamatosan fejlődő mérnöki technológiák tesztelés alatt állnak földi analóg helyszíneken és az ISS fedélzetén, ahogy előkészítik az első emberes expedíciókat a vörös bolygóra. Az űrügynökségek és a magánvállalkozások is azon dolgoznak, hogy egy napon akár telepesek is élhessenek a Marson – kérdés, mikor válik ez valósággá.
