A Mars az egyik legizgalmasabb célpont az emberiség számára, hiszen felszíni adottságai néhány szempontból hasonlítanak a Földhöz. Az utóbbi években egyre többet beszélünk arról, hogy vajon képesek lennénk-e hosszú távon lakható bázisokat létrehozni a vörös bolygón.
Az űrmissziók, mint például a Curiosity, Opportunity és Perseverance, már számos információval szolgáltak, amelyek alapján mérnökök és tudósok próbálják elképzelni, milyen feltételekkel lehetne életet teremteni a Marson. Az út során szembesülünk a kozmikus sugárzás jelentette veszélyekkel, a kommunikációs késésekkel és azzal, hogyan lehet az utazás több hónapos időtartamát biztonságosan átvészelni.
A telepesek számára rendkívül fontos a helyszín választása. Jéggel teli kráterek és akár lávacsőrendszerek is szóba jöhetnek, amelyek természetes menedéket nyújthatnak a sugárzás ellen. Az infrastruktúra előkészítésében önálló robotok, 3D-nyomtatás és a helyben található anyagok hasznosítása játszhat döntő szerepet.
Az életfenntartáshoz oxigéntermelő rendszerekre, energiaellátásra, valamint megbízható vízkitermelésre és újrahasznosításra lenne szükség. A talaj termékennyé tétele és különböző növénytermesztési technikák, például az akvapónia, szintén kritikus fontosságúak. Ezek a kihívások folyamatosan új ötletekre és kísérletezésekre ösztönzik a kutatókat.
Nehézséget jelentene a földihez képest alacsonyabb gravitáció, az elszigeteltség miatti lelki terhek és a monoton élet, amely pszichés kihívásokat is tartogat. Felmerül a genetikai módosítás lehetősége is, hogy az emberek jobban ellenálljanak a Mars körülményeinek. A témával kapcsolatban komoly etikai kérdések és tudományos dilemmák is felszínre kerülnek.
