Az emberiség évszázadok óta törekszik arra, hogy felfedezze az ismeretlent – a világűr meghódítása ezen törekvés új fejezete. A Mars felszínének titkait ma elsősorban bátor űrszondák és marsjárók közvetítik felénk, amelyek képei új korszakot nyitnak a bolygókutatásban.
Bár a vörös bolygó teljesen idegen világ, felszínformáiban mégis sok a földihez hasonló – sivatagok, dűnék, sziklás fennsíkok, hatalmas kanyonok. Ezek a formák azonban korántsem egyszerűek: a tudósok évtizedek óta kutatják, vajon a Mars valóban „halott” bolygó-e, vagy valaha létezett rajta élet, és vajon hogyan alakult felszíne a múltban.
Lenyűgöző geológiai képződmények, például az Olympus Mons, a Naprendszer legmagasabb vulkánja, vagy a Valles Marineris, egy gigantikus kanyon, újabb és újabb kérdéseket vetnek fel a bolygó történetével kapcsolatban. Különös figyelmet kapnak azok a felszíni nyomok, amelyek arra utalnak, hogy a Mars felszínén és felszíne alatt egykor nagy mennyiségű víz folyt.
A legmodernebb űreszközök, így a Mars Reconnaissance Orbiter, soha nem látott részleteket tárnak fel, a felszínt díszítő homokdűnéktől a szél által alakított nyomokig. Főként azonban azok a csatornák és sávok keltik fel az érdeklődést, amelyek egykori óriási árvizekre vagy állóvizekre utalnak, és amelyek elgondolkodtatnak: hova tűnt a Mars vize? És mi hajthatta ezek kialakulását?
A sarkvidékek jeges felszínei, illetve a kráterfalakon feltűnő friss vízmosások újabb izgalmas felfedezések lehetőségét mutatják. Vannak nyomai annak, hogy a Mars esetleg ma is – legalább geológiai értelemben – aktív világ?
Számos sikeres űrszonda és rover, mint például a Viking, a Pathfinder, a Spirit, az Opportunity vagy a Phoenix lander, mind-mind új távlatokat nyitottak a kutatásban, miközben izgalmas kérdésekkel szembesítenek minket: merre rejtőzik a Mars vize, milyen geológiai folyamatok formálták, és vajon mennyi esélye volt vagy van az élet megjelenésének?
