Az elmélkedés középpontjában a Mario-játékok különféle „al-sorozatai” állnak, amelyek címadási szokásai és azok jelentősége köré szerveződnek. Az alkotó kifejti, hogyan különülnek el a klasszikus 2D és 3D Mario-játékok, és milyen szempontok alapján lehet egyes címeket saját sorozatnak tekinteni a főfranchise-on belül.
A beszélgetés kiemel kérdéseket a „Super Mario Brothers” megnevezésről, megvizsgálva, hogy annak jelenléte vagy hiánya mikor számít lényegesnek. Humorosan elemzi például, mennyire játszik központi szerepet Luigi a „Brothers” címben, illetve hogyan keveredett le a címről a testvérpár utalása néhány folytatásban vagy spin-offban.
Nagy hangsúlyt kapnak a címkeadási különbségek Európa, Japán és az Egyesült Államok között, illetve a szerző azt is feldolgozza, hogy bizonyos játékokat, például a „Super Mario Land”, „Super Mario World” vagy éppen a „Yoshi’s Island” részét kell-e tekinteni egy önálló al-sorozatnak.
Felmerül az is, hogy remake-gyűjtemények (pl. „Super Mario Allstars”, „Super Mario Advance”) milyen céllal és milyen logika mentén születnek, valamint mennyire tekinthetők ezek önálló sorozatoknak. Ezután rátér a 3D Mario-játékok felosztására, megvizsgálva, hogy például a „Super Mario Galaxy”, „Super Mario 3D World” vagy „Super Mario Odyssey” mennyire tartozik valóban közös szériába.
Végül kérdéseket vet fel az újabb részek (mint a „New Super Mario Brothers” vagy a mobilos „Super Mario Run”) helyéről az összképben, és hogy mit jelent valójában a „mainline” (fősodor) Mario-játék titulus. A videó elgondolkodtató módon feszegeti a játékok közti sorozatbeli kapcsolatok és identitás kérdéseit, sokszor ironikus, humoros megközelítésben.
