Kína huszadik századi történelmének drámai fordulópontjaira fókuszál ez a dokumentumfilm, kiemelve Mao Ce-tung szerepét az ország egyesítésében és a Kínai Népköztársaság megalapításában. Bemutatja, hogy a véres polgárháborút követően Mao vörös seregei hogyan érték el Pekinget, majd bevezeti azokat a társadalmi és politikai változásokat, amelyek az új rend megszilárdításához vezettek.
A film a Tajvannal kapcsolatos konfliktusról is izgalmas kérdéseket vet fel, amely napjainkig meghatározó eleme a kínai nemzeti törekvéseknek és a geopolitikai feszültségeknek. Ismerteti, miként vált Tajvan a Kuomintang új központjává, és miképp formálja ez a viszony a mai kínai vezetés politikai gondolkodását.
Részletes áttekintést kínál Mao és Sztálin, majd később a kínai–szovjet kapcsolatok bonyolult és bizalmatlan természetéről, miközben rávilágít arra is, hogyan játszott kulcsszerepet a koreai háború Kína világszínpadi pozíciójának alakításában.
Társadalmi szinten feltárja Mao radikális földreformjának, illetve a nők helyzetének változtatási szándékát, bemutatva a tömeges földosztás és az államilag irányított társadalom ellentmondásait. Kitér a kommunista párt módszereire: hogyan épül ki a mindent átható pártellenőrzés, és miképp jelenik meg a mindennapokban a politikai megfigyelés és elnyomás.
Kulcsszerepet kap a gondolatszabadság kérdése is: a Száz virág mozgalom rövid ébredését követően, villámszerűen elharapózó megtorlás során félmillió ember kerül átnevelőtáborokba. Ezt követi Mao egyik legmerészebb, ám következményeiben végzetes gazdasági kísérlete, a Nagy Ugrás, amely a kínai iparosodás és társadalmi mobilizáció új útját próbálja kijelölni – jelentős kockázatokat és kérdéseket hagyva maga után.
