Az 1979-es Manbiki Shounen, azaz Shoplifting Boy című japán Commodore PET játék optimalizálásán dolgozik a videó készítője, Robin. A játék történelmi jelentőségét is érinti: sok szakértő szerint ez lehet az első lopakodós videojáték, amelyet régen elveszettnek tartottak, ám végül egy 1980-as japán magazinban bukkantak rá a programkódjára.
A bemutató során fontos kérdések merülnek fel a korai BASIC nyelvű programok szerkezete, memóriahasználata és optimalizálási trükkjei kapcsán: miként lehet úgy gyorsítani a játékot, hogy az eredeti élmény megmaradjon, és a kompakt, 8KB-os memóriakeretbe beleférjen? Az alkotó végigmutatja, hogyan valósítja meg a dimenzionált változók sorrendjének optimalizálását, a képernyőkezelés trükkjeit, a játékhurok átszervezését vagy a karakterek animációjának gyorsítását.
A videó a játékmechanikai sajátosságokat is kiemeli, például a játékterület határainak ellenőrzését, az animáció egyszerűsítését és a különféle játéklogikai feltételek kezelését. Szó esik arról is, hogy egy átírás során milyen kompromisszumokat kell kötni, mikor érdemes vagy nem érdemes tovább gyorsítani bizonyos részeket, hogyan változik a program logikája, és hogyan lehet hibákat bevezetni – illetve felismerni és javítani – az optimalizációs folyamat során.
Külön érdekesség, hogy a fejlesztő eszközként használ Commodore 64-es profiler programot, elemzi a változók használatát, és rávilágít arra, hogyan lehet hatékonyabb BASIC kódot írni. Mindemellett a videó kitér a játék átiratának problémáira, a platformok közötti különbségekre, a helyi sajátosságokra és a korabeli fejlesztési szemlélet jelentőségére.
