Malajzia az elmúlt évtizedben csendben, de látványos gazdasági visszatérésen ment keresztül. Földrajzi elhelyezkedése a kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalak mentén, valamint erőteljesen bővülő technológiai szektora elérte a nemzetközi befektetők figyelmét, újraírva Ázsia geopolitikai térképét.
A Malaka-szoros ellenőrzése stratégiai jelentőséget ad Malajziának: évente csaknem 80 000 hajó és a világkereskedelem negyede halad át rajta. Az ország két világszínvonalú kikötője – Port Klang és Tanjung Pelepas – logisztikai csomóponttá tette Malajziát, amit különösen a technológiai és elektronikai ipar tud kihasználni.
Miközben az Egyesült Államokkal történelmi biztonsági együttműködés köti össze, Kína évek óta Malajzia legfontosabb kereskedelmi partnere. A két szuperhatalom között egyensúlyozni próbáló ország különböző katonai és gazdasági lépéseket tesz, hogy megőrizze függetlenségét, miközben előrelépései a kínai Befektetési és Infrastruktúra (Belt and Road) projektekben vitát generálnak a társadalmon belül is.
A technológiai fejlődés és a félvezető-ipari beruházások mellett kiemelt szerepet kapnak az újra felfedezett bányakincsek, valamint az iszlám pénzügyi szolgáltatások. Penang szigete pedig innovációs központként tűnt fel, köszönhetően a céltudatos infrastrukturális fejlesztéseknek és a kedvező befektetési környezetnek.
Malajzia előtt azonban komoly kihívások is állnak: a közepes jövedelmű országok csapdájából való kitörés, a korrupció visszaszorítása, a termelékenység növelése és az oktatás megreformálása mind elengedhetetlen ahhoz, hogy versenyben maradjon Délkelet-Ázsia élvonalában. A kérdés adott: hogyan tud egy viszonylag közepes méretű ország egyensúlyozni a nagyhatalmak között, és közben saját fejlődését is biztosítani?
