Magyarország gazdasági helyzete az utóbbi években egyre aggasztóbbá vált. Az állami költekezés megugrott, a kormány jelentős összegeket költött különböző társadalmi csoportok támogatására, miközben az EU-s források egy részét felfüggesztették. Mindeközben az infláció történelmi magasságokat ért el, az életszínvonal pedig romlott, így a magyar háztartások vásárlóereje is mélypontra süllyedt.
A gazdasági nehézségeket tovább súlyosbította a szűkülő ipari termelés és az export iránti alacsony kereslet, különösen a német gazdasági problémák hatására. Az ország ipara, főként az autógyártás, jelentős visszaesést tapasztalt. Bár jelentős beruházások érkeztek az akkumulátoriparba, az elektromos autók európai keresletének csökkenése miatt ezeknek a projekteknek a megtérülése késik.
A fiskális hiány többszörösen túllépte az uniós elvárásokat, miközben a kormány újabb támogatásokat ígért, főleg választási célból. Ezek a lépések azonban megnövelték az államadósság terheit, miközben a gazdasági növekedés stagnál vagy visszaesik. Mindezek miatt a bizonytalanság nő a kormánypárt körül, miközben közelednek a választások.
Kifejezetten érdekes kérdések merülnek fel a környezetvédelmi előírások és az ipari beruházások kapcsolatában. Egyes helyeken, például Debrecenben, a helyi lakosság tiltakozik a gyorsan növekvő ipari fejlesztések és a környezeti terhelés miatt. Az is kérdéses, hogy a választásokig sikerülhet-e olyan változásokat elérni, amelyek stabilizálhatják a gazdaságot.
