Magyarország és Ukrajna között az utóbbi hetekben egyre élesebbé vált a vita az orosz olajszállítások kapcsán. Mindeközben az Európai Unió vezetői Kijevben próbáltak demonstratív támogatást nyújtani Ukrajnának, ám Magyarország ismét vétót emelt a 90 milliárd eurós uniós hitel és az új szankciós csomag ellen.
Az összetűzés hátterében a Barátság (Druzhba) kőolajvezeték áll, amelyen keresztül Ukrajna területén át jut orosz olaj Magyarországra és Szlovákiába. Az utóbbi időben az olajszállítás megszakadt, amit Ukrajna egy dróntámadás okozta infrastruktúra-kárral magyaráz. Ezzel szemben Magyarország és Szlovákia azt állítják, hogy Ukrajna szándékosan nem állítja helyre a vezetéket, bosszúból az orosz olajexport ellen alkalmazott uniós mentességeik miatt.
A háttérben azonban nem csak energetikai kérdések húzódnak meg, hanem jelentős belpolitikai tétje is van az ügynek. Magyarország áprilisi választásai közelednek, Orbán Viktor kormányfő számára pedig kulcsfontosságú, hogy kemény ellenállást mutasson az uniós és ukrán követelésekkel szemben, miközben fokozza az antiukrán retorikát belpolitikai célokból.
Nemcsak az energiaszállítás, de az orosz-ukrán viszonyok, az uniós döntéshozatal, valamint az EU belső kohéziója is kérdésessé válik az ügy kapcsán. Egyre többen vetik fel: érdemes-e továbbra is egyhangúsági szavazáshoz kötni a legfontosabb döntéseket, vagy szükség lenne a konszenzus helyett többségi döntéshozatalra?
