Az utóbbi időben élénk vita folyt az otthoni fűtés zöld átmenetéről és arról, milyen szerepet játszanak ebben a levegő-levegő hőszivattyúk. Egyesek forradalmi áttörésként, mások megkérdőjelezhető kormányzati eszközként tekintenek rájuk, miközben sokan inkább a praktikum és az ár szempontjából mérlegelnek.
Felmerül azonban egy lényeges kérdés: lehetséges-e ezeknél a már most is hatékony készülékeknél még magasabb teljesítményt és környezetbarát működést elérni? A válasz keresése közben fény derül arra is, hogy a hagyományos hőszivattyúk üvegházhatású gázokat, úgynevezett hűtőközegeket tartalmaznak, amelyek szivárgás esetén növelik a környezeti terhelést.
Az Egyesült Államokban, az Ames National Laboratory kutatói ígéretes technológiával kísérleteznek: mágneses és hőmérsékleti elv alapján működő, úgynevezett magnetokalorikus hőszivattyúkkal. Az új eljárás révén nemcsak a környezetszennyező gázok kerülhetők el, hanem további hatékonyságjavulás is kilátásba kerülhet.
A kutatás gyakorlati kihívásokat is felvet, például az eszköz méretének, tömegének és költségeinek minimalizálását, valamint a szükséges ritkaföldfémek elérhetőségét és fenntarthatóságát illetően. Felmerül, vajon a tömeggyártás mennyire lesz gazdaságos, és hogy a nyersanyag-kitermelés ökológiai lábnyoma túllépheti-e a jelenlegi rendszerekét.
