Egy távoli japán tengerparti faluba látogatunk, ahol évezredes hagyományok lassan eltűnnek. Valaha híres ama búvárnők dolgoztak itt, akik felszerelés nélkül merültek a tengerbe, és generációkon átívelő tudásukat őrizték.
A környék szinte teljesen elnéptelenedett, a házak magukra maradtak, a természet lassan visszahódítja a területet. A séták alatt semmilyen emberi életjelet nem tapasztalhatunk, az elhagyott otthonok között azonban egy különös, modern villa tűnik ki: benne családi fotóalbumok, személyes tárgyak, emlékek, melyek a múlt egy egészen más világába vezetnek vissza.
A villa története megmutatja, milyen is volt egy tehetős helyi család mindennapja: az építész nagypapa, a család összetartása, az évtizedeken átívelő események képei, vállalati rendezvények és családi összejövetelek. A ház minden zugában generációk lenyomata fedezhető fel, miközben a pusztuló falak a modern Japán mély társadalmi problémáira, az elvándorlásra és a vidék kiürülésére is rámutatnak.
A korábbi lakók sorsa – hová lettek a gyerekek, miért maradtak hátra emlékek, hol található most a család – mind felvetődnek, miközben a kamerák végigjárják az emlékekkel teli tereket. Ez a dokumentáció egyszerre tiszteletadás és társadalmi kérdések feszegetése: mi történik azokkal a közösségekkel, ahol generációk óta élt emberek nyom nélkül tűnnek el?
