Mi történik, ha egy látszólag egyszerű kérés váratlanul a szervezett bűnözés világába ránt egy átlagos embert? Ilyen izgalmas kérdésekre keresi a választ Darren Aronofsky legújabb filmje, amely Charlie Huston könyvének adaptációjaként debütál.
A történet középpontjában Hank áll, aki valaha profi baseballjátékos szeretett volna lenni, de jelenleg egy bárban dolgozik, és a múlt sikertelenségei árnyékában él. Barátja, Russ, akit Matt Smith alakít, arra kéri, hogy vigyázzon a macskájára, amíg ő távol van. Ám a gondtalan ügyeletből hamarosan veszélyes helyzetek sora bontakozik ki, miután orosz gengszterek rászállnak, mert úgy hiszik, Hank birtokában van valami számukra fontos dolog.
Az alkotás különös módon ötvözi a sötét bűnügyi elemeket és a fekete humort, miközben nosztalgikus hangulattal idézi meg a kilencvenes éveket. Felvetődik, mennyire lehet sikeres a tónusok keverése, és vajon mennyire sikerül az alkotónak a karakterekkel való azonosulást megteremteni. Az atmoszféra, a vizuális stílus és a színészi játék sajátos keveréke egyaránt meghatározóvá válik, miközben a film azon is elmélkedik, milyen árat fizetünk, ha belesodródunk olyan konfliktusokba, amelyek szereplői sosem akartunk lenni.
Az izgalmak mellett érdemes azt is szemügyre venni, miként játszik a film a néző elvárásaival: meddig fordulhatnak el a dolgok egy véletlen kérés miatt, mennyire hiteles a Guy Ritchie-filmek hangvételét idéző megközelítés, és mennyire tud újat mondani a zsánerben?
