Franciaország jelenlegi politikai és gazdasági válsága új szintre lépett, ahogy Emmanuel Macron elnök kormánya ismét bizalmi szavazással néz szembe. Az ország államadóssága rekordmagas, a költségvetési hiány pedig a vártnál jóval nagyobb lett, ami komoly aggodalmakat keltett a pénzügyi piacokon és az EU-n belül is.
Többen felvetik: hogyan jutott idáig Franciaország? A növekedési kilátások romlása, a költségvetés kiegyensúlyozására irányuló sikertelen próbálkozások, valamint az egymást váltó miniszterelnökök sorozata mind fokozza a bizonytalanságot. A társadalmi elégedetlenség folyamatosan nő, miközben népszerűtlen megszorító intézkedésekről, például nyugdíjak befagyasztásáról és nemzeti ünnepnapok eltörléséről szólnak a tervek.
A politikai patthelyzet csak tovább mélyül, miután egyik nagyobb párt sem hajlandó támogatni a kormány költségvetési csomagját. Ezek a fejlemények felvetik a kérdést: miként viszonyulnak a piaci szereplők és a francia társadalom az újabb kormányválsághoz, és vajon milyen eszközök állnak még Macron rendelkezésére, hogy elkerülje az ország további destabilizálódását?
A bizalmi válság árnyékában egyre többen beszélnek előrehozott választásokról, sőt néhányan Macron lemondását is szorgalmazzák. De vajon segítene egy új választás, vagy csak tovább fokozná a válságot? És milyen tényezők akadályozzák a költségvetési egyensúly helyreállítását Franciaországban?
