Dél-Peru szívében található Machu Picchu, az inka civilizáció egyik legnagyobb teljesítménye, amely évszázadokon keresztül ellenállt az időjárás viszontagságainak. Az ősi inka város egyedülálló elhelyezkedése és építészeti megoldásai a mai napig ámulatba ejtik a kutatókat és a látogatókat.
1911-ben Hiram Bingham amerikai felfedező a dzsungel mélyén bukkant rá e titokzatos romvárosra, amely akkor szinte teljesen ismeretlen volt a nyugati világ számára. Machu Picchu története összekapcsolódik Pachacúti császárral, az inka birodalom kiemelkedő alakjával, akinek uralma alatt született meg ez a hatalmas város.
A település szerkezetét gondosan megtervezett városi és mezőgazdasági szektorok jellemzik, ahol a teraszok nem csupán növénytermesztésre, hanem a hegyoldal stabilizálására is szolgáltak. A mérnöki bravúrok közé tartozik az összetett csapadék-elvezető rendszer, valamint a hegyoldalba vágott, még ma is használható vízcsatornák.
Kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogyan voltak képesek az inkák ilyen pontos kőillesztéseket és tartós szerkezeteket építeni, miközben nem ismerték az acélt, a kereket vagy a vasat. Az is rejtély marad, miként tudták az inka építők a rendelkezésükre álló munkaerőt, természeti erőforrásokat és vallási szimbólumokat egy egységes építészeti vízióvá formálni.
A város különleges szakrális helyszínein, mint a Három Ablak Temploma, a Nap Temploma és az Intihuatana, a csillagászat és a vallás összefonódását fedezhetjük fel. Az építményeket a környező táj és a nap járásához igazították, ami felveti a kérdést: vajon mennyire szolgáltak valódi csillagvizsgálóként e helyszínek, és mennyiben voltak inkább rituális célokat szolgáló terek?
A dokumentumfilm végigvezeti a nézőt a város építési munkálatainak kihívásain, a természeti erőforrások és az emberi találékonyság összhangján, miközben társadalmi, vallási és technikai kérdéseket vet fel Machu Picchu rejtélyes múltjáról.
