Jelenleg az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt zajló tárgyalásnak történelmi jelentősége van: Louisiana állam kongresszusi választási körzeteinek megrajzolása és ezek igazságossága került az ítélethozók elé. A tét az, hogy az 1965-ös Szavazati Jogi Törvény (Voting Rights Act) egyik központi elemét továbbra is alkalmazhatják-e az államok, vagy ideje-e azt megszüntetni. Brett Kavanaugh bíró kérdése rávilágít: vajon szükség van-e még mindig a faji alapon történő beavatkozásra a körzetek kijelölésekor?
Különös hangsúlyt kap, hogy Louisiana lakosságának egyharmada fekete, de ez az arány nem tükröződik a kongresszusi képviseletben. Érdekes vitát szül az is, hogy a közelmúltban republikánus jogászok több államban is tudatosan használták a faji szempontokat a választási térképek kialakításánál – noha ezt a legtöbben már meghaladottnak tekintik.
A beszélgetés során szóba kerül, milyen tágabb hatásai lehetnek egy esetleges döntésnek: akár egész generációkra kiható politikai előnyt hozhat az egyik pártnak, és átalakulhat a képviselet összetétele. Felmerül, hogy a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége, amely Donald Trump elnöksége alatt vált markánssá, mennyire szimbolizálja azt a jelentős kulturális és politikai elmozdulást, amelyet az amerikai társadalom jelenleg átél.
