A Lilo és Stitch legújabb Disney élőszereplős feldolgozása kapcsán a kritikus spoilermentesen mutatja be a friss filmet, miközben pár fontos különbséget is kiemel az eredeti animációhoz képest. Rögtön kiderül, hogy a remake több olyan változtatást hoz, amelyek nem minden néző szerint előnyösek – különösen, hogy néhány szeretett karakter történeti íve elveszti komplexitását a bővülő mellékszereplő-gárda miatt.
Az új változatban Stitch karakterét dicséri, akit ismét Chris Sanders szólaltat meg – ahogy az eredetiben is –, és a legnagyobb bókot a karakter megjelenítésének hűsége érdemli ki. Továbbá szó esik Lilo új színésznőjéről is, akinek első filmes szereplése ellenére meggyőző alakítását méltatja a recenzens.
A testvéri viszony és a komikus idegen lények jelenléte továbbra is központi téma marad, ám többször felmerül a kérdés, vajon az animációból ismert humor és érzelem átemelhető-e élőszereplős közegbe. Vizsgálja azt is, hogyan válnak a jól ismert jelenetek kevésbé hangsúlyossá vagy veszítenek súlyukból az új köntösben, és miért érződik néhol hiteltelenebbnek a karakterek közötti kötődés.
Eközben hangsúlyosan jelenik meg a kritikus azon dilemmája, hogy lehet-e az élőszereplős átdolgozás méltó alternatíva az eredetihez képest, és mennyire indokolt a klasszikusok újraértelmezése. Felveti a kérdést, hogy a nosztalgia, a filmes technológia fejlődése vagy az üzleti szempontok mozgatják inkább a hasonló remake-ek megszületését.
