Egy elhagyatott, hulladékként értékesített Lenovo 330S laptop kerül a történet középpontjába, amely alacsony ára és érdekes specifikációi miatt remek javítási projektnek ígérkezik. A készülék nyolcadik generációs i7 processzorral, Radeon grafikus kártyával, valamint 8 GB RAM-mal érkezett, viszont több problémát is tapasztalnak nála: szennyezett állapotban van, a billentyűzet nem működik rendesen, valamint Windows telepítési hibák gátolják a használatot.
A bemutató során kiderül, hogy a meghibásodás pontos oka elsőre nem egyértelmű: lehet, hogy a háttértároló hibásodott meg, vagy a rendszerlemezkezelési sajátosságai miatt nem indul megfelelően az operációs rendszer. A szerző egy régebbi SSD-re cseréli ki az eredeti, 128 GB-os meghajtót, majd megpróbálja a Windows telepítését ismételten elvégezni, de a billentyűzet hibái továbbra is nehezítik a használatot.
Különös figyelmet kap a billentyűzet szalagkábele, amely túl hosszú, és nem megfelelően illeszkedik a készülékhez, így az évek során folyamatosan sérülhetett a belső alkatrészeken súrlódva. Ezt kísérletezve próbálja orvosolni, majd végül a teljes billentyűzet cseréje mellett dönt.
A javítás során számos szerelési nehézséggel szembesül: a gyártó műanyag szegecseket alkalmazott a billentyűzet rögzítésére, amelyek eltávolítása és visszahelyezése speciális megoldásokat igényel. Eközben egyéb alkatrészek – például a ventilátor és a hűtőborda – tisztítása is megtörténik.
A projekt során felmerül a kérdés, mennyire érdemes olcsón „menthetetlennek” tűnő laptopba időt és pénzt fektetni, valamint mennyire nehezíti meg a modern laptopok felépítése az otthoni javítást. Az is felmerül, hogy lehet-e gazdaságosan és sikeresen újjáéleszteni egy ilyen e-hulladék kategóriába tartozó eszközt, és vajon megfelelhet-e még a jelenlegi igényeknek egy korábbi generációs, de erős hardverrel szerelt számítógép?
