Lenny Kravitz egyedi emlékeken és történeteken keresztül mutatja be, hogyan alakította művésszé és emberré családi háttere és neveltetése. Édesanyja inspiráló példája, Broadway- és televíziós karrierje, valamint mindennapi alázata és földhözragadtsága meghatározó volt számára. Kiemelten emlékszik arra is, milyen munkabírást és gondolkodásmódot örökölt nagyapjától, aki saját tapasztalataival formálta az élethez való hozzáállását.
Gyerekként olyan hírességek vették körül, mint Duke Ellington, de akkor még nem értette, milyen kulturális jelentőségük van. Felnőttként döbbent rá környezete gazdagságára és arra, hogyan formálták ezek az élmények a személyiségét. Saját karrierje indulásakor kevés színpadi tapasztalattal vágott bele a zenei világba, de tehetsége és előzetes tanulmányai segítették megtalálni a helyét.
Kravitz elmondásából képet kapunk különleges kapcsolatairól, legyen szó a családról, barátokról vagy példaképekről. Megosztja, milyen fontos szerepet tölt be életében Bruce Springsteen, Tom Petty vagy Denzel Washington, akivel szoros barátságot ápol. Zenei partnerével, Craig Ross-szal való kapcsolatának harmonikusságát és a kreatív együttműködésük egyediségét is kiemeli.
A művészi alkotás folyamatát is körbejárja; beszél arról, hogyan születnek meg az ötletek a semmiből, miközben az ember csak egyfajta közvetítőként, „antennaként” fogja fel az inspirációt. Végül azt a gondolatot is felveti, hogy a siker igazi mértéke nem a hírnévben vagy anyagi javakban, hanem a kiteljesedésben, életminőségben és valódi emberi kapcsolatokban keresendő.
