Az ország nyugati és keleti területei gazdasági, kulturális és politikai szempontból is markáns eltéréseket mutatnak. A jóléti különbség szinte kézzelfogható, amelyre a lengyel társadalomnak már külön kifejezése is van, utalva a történelmi határokra és a régiók eltérő fejlődésére.
A térségek közötti választási eredmények szembetűnő különbségei jól tükrözik az eltérő politikai irányultságot: a liberális, Európa-párti nézetek főként nyugaton, míg a konzervatív értékek és a hagyományőrző hozzáállás inkább keleten dominálnak.
Részletesen feltárásra kerül, hogyan alakították a múltbéli területi felosztások, erőszakos népességmozgások és a két világháború utáni újrarajzolt határok Lengyelország mai megosztottságát. Az iparosodottabb, nyugati tartományokat jelentős német örökség, fejlett infrastruktúra és ipari háttér jellemzi, míg keleten elsősorban mezőgazdasági jelleg és gazdasági elmaradás a meghatározó.
A közgazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek mellett olyan kérdések is előkerülnek, mint a társadalmi mobilitás, a migráció és a vallási élet változásai. A fejlett nyugat és a hagyományosabb kelet közötti szakadék, valamint a város-vidék ellentét mélyülését is boncolgatják.
