Kormányzati leállás után az amerikai légiközlekedési rendszer minden szereplője kihívásokkal szembesül. A repülőjáratok menetrendjeinek helyreállítása, a személyzet átcsoportosítása és a gépek újrapozícionálása komoly szervezést igényel.
Különös problémát jelent a légiforgalmi irányítók tömeges távozása, ami tovább mélyíti az egyébként is fennálló létszámhiányt. Ez a hiányosság nemcsak azonnali fennakadásokat okoz, de hosszabb távon is lassíthatja a szolgáltatások normalizálódását.
Felmerül a kérdés: milyen mértékben befolyásolja a humánerőforrás és a dolgozók motivációja a közlekedési rendszerek működését? A leállás utáni időszakban kiemelten fontos az alkalmazottak visszatérése, a kifizetések rendezése és az elvesztett munkaerő pótlása.
A légiforgalom zavara komoly következményekkel járhat az utasokra nézve is, ezért az utazók türelmére és alkalmazkodóképességére is szükség lesz, míg a rendszer visszatér a megszokott rendhez.
