Miért érezzük gyakran azt, hogy egyedül vagyunk, miközben láthatatlan szálak kötnek össze minket a világ többi részével? Az előadás két rendhagyó történeten keresztül hívja fel a figyelmet arra, mennyire mély kapcsolatokat alakíthatunk ki a természettel, legyen szó akár növényekről vagy állatokról.
Az első történet egy kislányról szól, aki barátra lel egy fa személyében. Elgondolkodtató kérdések merülnek fel: vajon érzékelhetjük-e a növények érzelmeit? Lehet beszélgetni egy fával, és kaphatunk-e tőlük lelki támaszt?
A második történet egy elhagyott kutyacsalád sorsát követi nyomon, amelyben diákok összefogásával mutatkozik meg az emberek közötti csendes együttérzés ereje. Megjelenik a kérdés: miként tudnak a közös gesztusok közösséggé formálni minket?
Mindezeken keresztül felvetődik, mennyire vagyunk valójában elszigeteltek, vagy hogyan kapcsolódunk mégis egymáshoz nap mint nap – emberekhez, állatokhoz, a természethez. Az előadás ezekre a témákra kínál új, elgondolkodtató nézőpontokat.
