A reggeli csend különleges hangulatot teremt, melyben az ember megélheti az ébredés apró csodáit – a levegő, a fények változása és a pillanat átélésének örömét. Ilyen térben sokkal könnyebb értékelni az egyszerűséget és a harmóniát, amely az ember otthonát és környezetét is jellemzi.
A sárga színű, 1994-es Lancia Delta EVO formavilága azonnal magával ragad. Az autóban található részletek, mint a szürke Alcantara kárpit sárga varrással vagy az apró zöld pöttyök a légbeömlőkön, mind gondos tervezői munkára utalnak, ahogy azt a formatervező, Jarro múltja is mutatja. A dizájn aprólékossága hívja fel a néző figyelmét arra, hogyan találkozhat a művészet az autóiparral.
Az első vezetési élmény nem mindig hozza az áhított elragadtatást, hiszen a Delta EVO-t eredetileg nem sportautónak szánták. A magas üléspozíció, a lenyűgöző kanyarodási képességek és a komfortos Recaro ülések újfajta kapcsolatot teremtenek a gép és a vezető között.
Különleges atmoszféra lengi be az otthont is, ahol a letisztult, brutalista stílusú ház, a beton, fa, acél és üveg laza kombinációjával tűnik ki. Az egész egység egyfajta ‘mozgó szoborként’ jelenik meg, amely egyszerre használati tárgy, családi autó és ikonikus dizájn. Érdekes kérdéseket vet fel, hogyan válik egy praktikus családi autóból valódi legendává, és miként hat a tárgyainkhoz fűződő érzelmeinkre az esztétikum és a használhatóság egyensúlya.
