Az emberiség kutatói évszázadok óta használnak patkányokat laboratóriumi kísérletek céljából. Ezek az állatok nagyban hozzájárultak a rák, az addikció és számos egyéb betegség alapjainak megértéséhez, sőt, még a gyógyszerfejlesztésben is főszerepet játszottak.
A patkányokat nem csupán könnyű tartani, de gyorsan szaporodnak és biológiailag sokban hasonlítanak az emberre. Ezért hamar ideális modellállatokká váltak, különösen azokban a kísérletekben, amelyek eredményeit emberekre szeretnénk átültetni.
Mára több száz genetikai patkánytörzset tenyésztettek ki, akár emberi immunrendszert vagy szerveket utánzó példányokat is. Azonban komoly etikai aggályok merültek fel az élőlények felhasználása kapcsán, és a tudomány is felismerte, hogy a laborpatkány nem minden esetben alkalmas minden biológiai folyamat modellezésére.
Éppen ezért a kutatók alternatívákat keresnek: ilyenek például a számítógépes szimulációk (in silico modellek), laboratóriumban létrehozott mini szervek (organoidok), illetve a szerveket chipszeken utánzó, úgynevezett organs-on-chips rendszerek. Minden új módszer más-más előnyökkel, de kihívásokkal is jár, és a tudomány jelenleg azt vizsgálja, mennyire helyettesíthetik ezek a komplex élő szervezetet.
Manapság egyre kevesebb patkányt használnak a laborokban, hiszen főként az FDA és számos nemzetközi kutatóintézet már a modern alternatívákat választja – de hogy végérvényesen búcsút inthetünk-e a laborpatkányoknak, még kérdéses.
