Miért olyan izgalmas a kvantum-számítástechnika, és mit mondanak a filozófusok és fizikusok a párhuzamos világok értelmezéséről? A beszélgetés középpontjában az a kérdés áll, vajon a kvantumszámítógépek lenyűgöző teljesítménye értelmezhető-e bizonyítékként a „sok világ” elmélet mellett. David Deutsch filozófiai érvei szerint, amikor egy kvantumszámítógép hatalmas számokat faktorizál, a kvantumvalóság tágabb, mint ahogyan azt a klasszikus fizika leírja – felmerül a kérdés, hogy hol is zajlik a számítás, ha nem léteznének ezek a párhuzamos valóságok.
Felmerül azonban a kritika is: vajon ezek a „világok” valóban függetlenek, vagy inkább összefonódott kvantummechanikai állapotként kell őket elképzelni? A beszélgetők hangsúlyozzák, hogy a kvantumsebességelőnyt nem lehet kizárólag a párhuzamos univerzumokon keresztül magyarázni, mivel az interferencia, az összefonódás és a kvantumállapot exponenciális mérete kulcsszerepet játszik. A kvantumszámítógépek speciális problémákban képesek jelentős előnyre szert tenni, de nem minden esetben használják „minden lehetőséget készenlétben”, és ennek hátterében nagyon érzékeny kvantuminterferenciák állnak.
A beszélgetők a kvantumelmélet pedagógiai magyarázatára, filozófiai vitákra és a „sok világ” értelmezés történelmi hátterére is kitérnek. Szó esik David Deutsch szerepéről, valamint a kortárs megközelítések, például a dekoherencia jelentőségéről is. A kvantum-komputációt vizsgálva azt is boncolgatják, hogy mennyire szükséges vagy éppen félrevezető a párhuzamos világok terminológiája a kvantumsebességelőny leírásában.
