Az interjú középpontjában a kvantummechanika és a gravitáció elméletei közötti kapcsolat, valamint a Ron Folman-féle T-köb (T³) kísérlet áll. A beszélgetés azzal indul, hogy mennyire működik az ekvivalenciaelv a kvantummechanikában, illetve milyen filozófiai és gyakorlati jelentősége van, ha ezt sikeresen bizonyítják laboratóriumi körülmények között.
Ivette Fuentes részletesen ismerteti az atominterferométerek működésének alapjait, majd bemutatja a szóban forgó kísérletet, melyben Bose–Einstein kondenzátumot, konkrétan rubídium-87 atomokat használnak extrém alacsony hőmérsékleten. Az atomokat egy chipen keresztül két útra vezetik: az egyik ágban az atom szabadesésben van, míg a másikban mágneses mezőkkel lebegtetik. Az interferencia során időfüggő, speciális T³-oszcilláció figyelhető meg a fázisban, amely elméleti és kísérleti szempontból egyaránt izgalmas eredmény.
Roger Penrose kiemeli az ekvivalenciaelv történelmi jelentőségét (Galilei, Einstein), valamint azt a kérdést, vajon a kvantummechanika valóban tiszteletben tartja-e ezt az elvet. Részletezi, hol és hogyan mutatkozik meg az elvek közötti összefüggés, miért izgalmas az, hogy a kísérletben ténylegesen mérhető a T³-időfüggés, és hogy ez hogyan vizsgálható az aktív vs. passzív gravitáció szempontjából.
Izgalmas továbblépésként felvetik, hogy mi történik, ha egy tömeggel rendelkező objektum makroszkopikus szuperpozícióba kerül: ez vajon összeomláshoz vezet-e, és hogyan viszonyul mindez az ön-gravitációhoz és a hullámfüggvény-összeomlás modellekhez. A beszélgetők kitérnek további aktuális kutatásokra, kihívásokra, valamint a gravitáció kvantumos természetének és a sötét anyag szerepének kérdéseire.
Végül szóba kerül a „graviton” létezése, illetve hogy mennyire nehéz tesztelhető kísérletet vagy elméletet alkotni ebben a régióban, ahol a kvantummechanika, a gravitáció és a kozmológia találkozik. A diskurzus kitekint például nagyléptékű kozmológiai jelenségekre, alternatív elméletekre és az elméleti/kísérleti korlátokra is.
