Februárban különleges események várják az égboltot figyelőket: több bolygó egyszerre lesz látható, ezek közül néhányhoz csupán egy tiszta szem szükséges, míg mások megfigyeléséhez távcső kell. Az úgynevezett bolygóparádé lehetőséget ad arra, hogy megcsodáljuk, ahogy hat bolygó áll viszonylag egyenes sorban az égbolton. A jelenség időzítése és láthatósága azonban sok tényezőtől függ, például a horizont tisztaságától vagy a földrajzi elhelyezkedéstől.
Március elején részleges, illetve teljes holdfogyatkozás is színesíti az éjszakákat, főként a Csendes-óceán térségében élők számára. Ez az égi esemény inspiráló alkalom lehet arra is, hogy megfigyeljük a csillagok különböző színeit, amelyek a csillagok hőmérsékletéről árulkodnak, eloszlatva néhány, a színekhez kapcsolódó tévhitet is.
A videó olyan naprakész témákat is bemutat, amelyek jelenleg formálják a csillagászatot: szó esik a NASA Artemis-küldetésének újabb késéséről, valamint az Egyesült Királyság csillagászati kutatási forrásainak előrelátható csökkentéséről, ami mind a kutatók, mind a tudományos közösség jövőjét érinti.
Az asztrofizika legizgalmasabb kérdései közé tartozik az is, hogy mik lehetnek a JWST űrtávcső által megfigyelt apró vörös foltok, illetve miképpen alakulhattak ki a világegyetem kezdetén a szupermasszív fekete lyukak. Egy újszerű elmélet szerint ezek közül jó néhány esetben úgynevezett közvetlen összeomlásos fekete lyukak lehetnek a háttérben – ezek magyarázzák a megfigyelt fényképzési jelenségeket, de további bizonyítékokra van szükség a végleges állásfoglaláshoz.
Végezetül felmerül az is, hogy a Tejútrendszer központjában található titokzatos objektum valójában nem is fekete lyuk, hanem egy sűrű sötét anyagfelhő lehet. A csillagászati megfigyelések jelenlegi pontossága mellett még nem lehet eldönteni, mely modell áll közelebb a valósághoz – a következő években várhatóan tovább folytatódik a kutatás, hogy választ találjanak erre a kérdésre.
