Az emberiséget régóta foglalkoztatja az a kérdés, vajon egyedül vagyunk-e az univerzumban. Az exobolygók és az úgynevezett Föld-ikrek keresése mögött az a vágy húzódik meg, hogy megtaláljuk az élet nyomait a galaxisunkban. Sok kutató azt reméli, hogy a válasz erre a kozmikus kérdésre közel van, de az ismeretlen területeken a csalóka nyomok és hamis pozitív jelek könnyen elbizonytalaníthatják az embert.
A videó felvillantja a Drake-egyenlet és a Ritka Föld hipotézis közötti eltéréseket, illetve azt a kihívást, hogy egyetlen földi példára alapozzuk az élet univerzális feltételeit. Foglalkozik az élet definíciójával is: vajon elég-e a kémiai önreprodukció, vagy elképzelhetőek technológiai alapú életformák is?
Felmerülnek további kérdések is, például: a Földön kívül mennyire elterjedt az élet, és milyen modellekkel becsülhetjük fejlődését? A Kopernikuszi elv korlátai is előkerülnek, különösen akkor, amikor földi sajátosságokat próbálunk univerzálisnak tekinteni.
A technológiai fejlettség skálázásában a Kardashev-skála, valamint az önreprodukáló szondák és a galaktikus civilizációk elképzelései is bemutatásra kerülnek. Ugyanakkor szóba kerül a bioszignatúrák és technoszignatúrák keresésének nehézsége, valamint a Fermi-paradoxon problémái is.
Foglalkozik azzal is, mennyire megbízhatóak a különféle lehetséges életterek, mint például a Mars, az Europa vagy az Enceladus, és hogyan akadályozza a földi szennyeződés az egyértelmű tudományos bizonyítékok megszerzését. Végül, a felfedezés útja lassú és bizonytalan, és talán sohasem tudjuk teljes bizonyossággal megválaszolni a kérdést: valóban egyedül vagyunk-e?
