1962 őszén a kubai rakétaválság során a világ a nukleáris háború szélére sodródott. Az eseményeket általában úgy értelmezik, hogy az amerikai elnök, John F. Kennedy határozott fellépése mentette meg az emberiséget. Ez a narratíva azonban sokszor figyelmen kívül hagy más résztvevőket és összetett történelmi körülményeket.
A dokumentumfilm részletesen bemutatja, hogyan erősödött fel a hidegháborús feszültség az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Megismerjük, milyen provokációnak érzékelték a szovjetek a Törökországba telepített amerikai Jupiter-rakétákat, és hogyan reagált minderre Nikita Hruscsov vezetése alatt Moszkva. Az is kiderül, miért vált stratégiai jelentőségűvé Kuba, különösen Fidel Castro hatalomra kerülése után.
Az amerikai titkosszolgálatok különféle, helyenként rendkívül merész terveken dolgoztak Castro és rendszerének megdöntésére – az Operation Mongoose keretében például merényletek, szabotázsok és hamis zászlós akciók szerepeltek a repertoárban. Közben a Szovjetunió titokban intenzív haditechnikai szállítást indított Kubába, több tucat atomtöltettel felszerelt rakétát helyezve el a szigeten.
Az események drámai fordulatot vettek, amikor az amerikai hírszerzés felfedezte a rakétaállásokat Kubában. Kennedy elnök környezetében ellentétes álláspontok jelentek meg: szóba került a légi csapás, invázió és a diplomáciai út is. A világ figyelő szeme előtt sorozatosan élesedtek a katonai és diplomáciai lépések: tengerzári blokád, készültség, fenyegetések és nyilvános politikai üzenetek. Eközben a világközvéleményt a kölcsönösen növekvő félelem és várakozás uralta.
A film kérdéseket vet fel arról, hogy valójában ki és milyen döntések révén kerülhetett volna sor egy nukleáris konfliktusra. A különféle érdekek, a személyes és politikai rivalizálások, valamint a véletlenek összjátéka mind kulcsszerepet játszottak abban, mennyire volt törékeny az egyensúly a háború és a béke között a világ történetének egyik legkritikusabb hetén.
