Kuba súlyos gazdasági és humanitárius válság küszöbén áll, miután az Egyesült Államok fokozza az olajszállítások blokádját, ami szinte teljesen kiapasztotta az ország üzemanyag-tartalékait. Hosszú, 22 órán át tartó áramszünetek, romlandó élelmiszerek és általános kilátástalanság jellemzi a mindennapokat, miközben egyre többen mernek tiltakozni az utcákon.
Új fejleményként merült fel, hogy Kuba akár 100 millió dolláros amerikai segély elfogadására is nyitottnak mutatkozik, ha azt független szervezeteken, például a katolikus egyházon keresztül osztanák szét. Az USA viszont politikai és gazdasági reformokat követel cserébe, főleg a magánbefektetésekhez való hozzáférés, illetve a katonai és hírszerzési tevékenység visszafogása terén.
Figyelemre méltó esemény volt a CIA vezetőjének látogatása Havannában, ahol főként katonai és titkosszolgálati kérdéseket vitattak meg a kubai kormány képviselőivel. Az Egyesült Államok szerint Kuba kínai és orosz hírszerzési bázisokkal is együttműködik, illetve jelentős ellenséges hírszerző tevékenységet folytat az USA érdekei ellen.
Eközben az amerikai médiában felröppentek hírek arról, hogy a hatóságok jogi lépéseket fontolnak Raúl Castro ellen a múltbeli történések, például az 1996-os ‘Brothers to the Rescue’ incidens kapcsán. A társadalom és a kormány támogatói komoly elégedetlenséggel és feszültséggel reagálhatnak az ilyen intézkedésekre.
A kialakult helyzet számos kérdést vet fel: vajon Kuba elfogadja-e a feltételekhez kötött segélyt, végrehajtja-e a kért reformokat, vagy tovább mélyül a szigetország válsága? És hogyan befolyásolják a nemzetközi szereplők – Kína, Oroszország és az USA – erőviszonyai a mindennapi kubaiak életét?
