A kriptovaluták decentralizáltsága miatt sokan úgy vélik, hogy a felhasználói pénzeket senki sem tudja befagyasztani vagy zárolni. A gyakorlat azonban gyakran ellentmond ennek: a blokkláncok üzemeltetői, fejlesztői és stabilcoin-kibocsátók is rendszeresen élnek ilyen eszközökkel, elsősorban bűnügyi incidensekre reagálva.
Felmerül az alapvető kérdés: mennyire egyeztethető össze mindez a kriptopiac eredeti, szabadságot és cenzúramentességet hirdető filozófiájával? Egyesek üdvözlik a befagyasztás lehetőségét mint védelmet a csalások és hacker-támadások ellen, míg mások azt állítják, hogy ez már túl közel áll a hagyományos bankrendszerhez vagy a központi digitális valutákhoz (CBDC).
A videó több konkrét példát mutat be: hogyan reagált például a Sui és a BNB Chain nagy horderejű hackertámadásokra, illetve elmagyarázza, milyen technikai megoldások – például a publikus vagy privát feketelistázás – léteznek. Vannak blokkláncok, ahol a fejlesztők átláthatóan, forkok segítségével kezelik a tiltólistákat; máshol viszont csak a belső fejlesztői körök férnek hozzá ezekhez az eszközökhöz, minimális nyilvánosság mellett.
Kiemelt figyelmet kapnak olyan filozófiai és gyakorlati dilemmák, mint például: vajon a központi beavatkozás és a decentralizáció között lehet-e egészséges egyensúlyt találni? Mit jelent mindez a felhasználók pénzügyi szabadsága és magánélete szempontjából a jövőben?
Egyes stablecoin-kibocsátók, mint például a Tether és a Circle, szintén képesek egyes tárcák zárolására bűncselekmények esetén, aminek a szabályozási és jogi háttere folyamatosan változik, különösen a fokozódó KYC- (ismerd meg ügyfeled) és digitálisazonosító-előírások árnyékában.
A bemutatott esetek és dilemmák rávilágítanak az ágazat kényes egyensúlyára a biztonság, a szabadság és a decentralizáció területén, megvilágítva, hogyan alakulhat a kripto jövője ezek fényében.
