A kriptovaluták piaca napjainkban 4 ezermilliárd dollárt ér, de ez az összeg elenyésző a globális ingatlan-, hitel- és részvénypiacokhoz képest. Érdekes gondolat, hogy a Bitcoin egy napon a befektetési arany helyét veheti át, miközben az egész digitális eszközosztály elterjedése ugyanazokat a mintázatokat követheti, mint a múlt technológiai forradalmai.
Az infláció és a pénz elértéktelenedése (debasement) az elmúlt években központi tényezőként jelent meg: míg a GDP mindössze pár százalékkal nő évente, a nemzeti valuták értékvesztése ennél jóval magasabb. Ez a jelenség azt eredményezi, hogy a hagyományos eszközökhöz képest sokkal látványosabban teljesítenek a technológiai részvények és a kriptoeszközök.
Fókuszba kerül, hogy a nagy pénzügyi ciklusokat milyen alapvető trendek mozgatják, valamint azt is, miért beszélünk a technológiai részvények és kriptovaluták, különösen a Bitcoin, rendkívüli hozamairól. Felmerül a kérdés: érdemes-e egyáltalán más eszközosztályokban gondolkodni?
Részletesen tárgyalásra kerülnek olyan megatrendek, mint a hálózati adaptáció, valamint az, hogy a kriptók gyorsabban terjednek, mint valaha bármilyen előző technológia. Szó esik azokról a makrogazdasági faktorokról is, amelyek alapvetően befolyásolják az eszközbuborékokat és a hosszú távon fenntartható hozamokat.
Elemzés indul arról, mennyire hasonlít a mostani kriptóelterjedés az internet hajnalán tapasztalt terjedéshez, illetve hogy vajon milyen szerepet tölt majd be a blokklánc a jövő gazdaságában és társadalmában. Izgalmas kérdések vetődnek fel, hogy a decentralizáció, a digitális identitás és az új pénzügyi rendszerek hogyan alakíthatják át mindennapjainkat a következő évtizedben.
