Az elmúlt hetekben jelentős feszültség alakult ki a Clarity Act, az eddigi legfontosabb kriptovaluta-szabályozási törvényjavaslat körül, hiszen egyre kevesebb idő maradt arra, hogy a szenátus még a nyári szünet előtt napirendre tűzze. A jogszabály sorsa egyelőre bizonytalan, miközben a piac is érzékenyen reagál a fejleményekre, és a törvény elfogadásának valószínűségét többen már jóval alacsonyabbra becsülik, mint év elején.
Különösen heves vitákat szült a törvényjavaslat etikával kapcsolatos fejezete, amely a kormányzati tisztségviselők digitális eszközökkel végzett tevékenységét korlátozná, miközben egyes passzusai kivételeket biztosítanak. Ez a feloldhatatlannak tűnő ellentmondás számtalan törvényhozó és érdekvédelmi szervezet kritikáját váltotta ki.
Az Egyesült Államokban ezzel párhuzamosan a szabályozó hatóságok — például az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) és az Árutőzsdei Kereskedelmi Bizottság (CFTC) — már saját hatáskörben dolgoznak alternatív szabályrendszerek bevezetésén. Ezek az ügynökségi megoldások ugyan gyorsabbak lehetnek, de kevésbé tartósak, hiszen egy elnökváltás vagy egy újabb igazgató alatt módosulhatnak.
A nemzetközi verseny is érezteti hatását: míg a világ számos országában már előrehaladott a kriptoszabályozás, addig az Egyesült Államokban a jogi környezet továbbra is átmeneti megoldásokból építkezik, ami a piac szereplőinek hosszú távú bizonytalanságot okoz.
