2026-ban drasztikus változások várhatók a kriptoiparban, mivel világszerte szigorodó szabályozások lépnek életbe. A nagy gazdaságok, mint például az Egyesült Királyság, az Európai Unió és az Egyesült Államok mind jelentős lépéseket tesznek a kriptovaluták átláthatóvá és ellenőrizhetővé tétele érdekében.
Az Egyesült Királyság például kötelezi a kriptotőzsdéket és brókereket, hogy részletes tranzakciós adatokat szolgáltassanak a brit adóhatóságnak minden helyi lakos ügyfélről, amelyhez személyes információk széles köre is tartozik. Az EU digitális személyazonosító rendszert vezet be, szigorítja a tranzakciókövetést és bevezeti a DAC8 jelentési keretrendszert, ráadásul megváltoztatja az engedélyezési folyamatokat is. Az Egyesült Államokban nemcsak a tőzsdék, hanem a bankok szerepe is kritikus, így ismét központi téma lett a debanking jelensége is.
Kiemelt kérdés, hogyan befolyásolják ezek az új szabályok a felhasználók magánszféráját, és hogyan igyekszik minden ország a saját hatókörén túl is érvényesíteni szabályait. Az OECD által kezdeményezett CAF-keret világszintű adatcserét alapoz meg, amely 2026-tól élesedik, és számos joghatóság egyszerre kezdi el végrehajtani.
A központosított tőzsdékre nehezedő összehangolt nyomás a piac átalakulását is előrevetíti: a decentralizált tőzsdék (DEX), privát tranzakciók és privacy coinok szerepe megnőhet, miközben a szabályozott ökoszisztéma egyre inkább intézményközelibbé válik. Egyelőre azonban rengeteg a bizonytalanság azt illetően, hogy a végső piac hogyan alakul majd, és meddig élheti túl a hagyományos kripto „szabadság” filozófiája.
