Az elmúlt hónapokban a kriptokincstári cégek (DAT-ok) nagy figyelmet kaptak, mivel számos vállalat jelentős mennyiségű Bitcoint és más altcoint halmozott fel tartalékként. Ennek ellenére egyre több befektető teszi fel a kérdést: mi történik, ha ezek a cégek úgy döntenek, hogy elkezdik eladni kriptójukat?
Friss példákat is láthatunk erre: az Ethzilla eladott jelentős mennyiségű ETH-t, míg a Secons nevű vállalat több száz BTC-t értékesített, hogy osztalék-visszavásárlási programjukat finanszírozzák és adósságukat csökkentsék. Ezek a lépések a cégek nettó eszközértékének (NAV) csökkenéséhez vezetnek, ami felerősítheti a piaci bizonytalanságot, különösen, ha más DAT-ok is hasonló utat választanak.
A piaci dinamika innentől még izgalmasabbá válik: ha további nagy szereplők hirtelen kezdik elértékesíteni tartalékaikat, az egyes kriptovaluták árfolyamára, különösen a Bitcoinra és az Ethereumra, jelentős nyomás nehezedhet. Emellett felmerül, hogy az OTC (over-the-counter) eladások kevésbé ráznák meg a piacot, mint a nyílt piaci értékesítések.
A kriptokincstári cégek több eszközzel is próbálják megvédeni értéküket és növelni a befektetői bizalmat: ilyenek például a részvény-visszavásárlások, a stakingből származó extra bevételek vagy éppen az eszközeik fedezetére felvett hitelek. Viszont ezek mind potenciális veszélyeket is rejtenek magukban, például a túlzott eladósodás, likviditási kényszer vagy a részesedések felhígulása miatt.
Végül fontos kérdéssé válik, hogy a piacon megjelenő ETF-ek, illetve a különféle kriptoeszközök iránti intézményi kereslet hogyan hat a DAT-ok működésére. Felmerül, hogy egy váratlan eladási hullám mekkora láncreakciót indíthat el, illetve hosszabb távon mennyire fenntartható ez az üzleti modell a megváltozó piaci környezetben.
